Ignác Halász

Ignác Halász (26. mai 1855–9. april 1901 i Budapest) var ein ungarsk språkforskar, litteraturvitar, lærar og medlem av Det Ungarske Vitskapsakademiet (frå 1888). Halász er viktig for språkhistoria i Norden ved at han var den første som utførte ei systematisk gransking av sørsamisk.

Ignác Halász
Fødd	Fischer Ignác 26. mai 1855 Tés
Død	9. april 1901 Budapest
Nasjonalitet	Keisardømet Austerrike, Austerrike-Ungarn
Område	språkvitskap
Yrke	lingvist, litteraturhistorikar, skolelærer
Alma mater	Eötvös Loránd-universitetet
Medlem	Det ungarske vitskapsakademiet Suomalais-Ugrilainen Seura

Liv

Far til Halász var først lærar, deretter kjøpmann. Han planla ei karriere som vitskapsmann for sonen, og gav han målretta privatundervisning. Ignác Halász gjekk grunnskolen i Várpalota, og gymnaset i Veszprém. I 1873 skreiv han seg inn på humanistisk fakultet ved Budapest universitet. Lærarane hans på universitetet var Ferenc Toldy, Ágost Greguss, Gusztáv Heinrich og Josef Budenz. Særleg Budenz sit arbeid med samanliknande språkforsking var viktig for Halász. I løpet av universtietsstudiet fekk han stipend for å skrive om samisk morfologi, noko han gjorde i lag med Móric Szilas. Halász avla lærareksamen 1877 og var deretter lærar i Budapest og Székesfehérvár. Halász avla doktorgraden i 1881.

Språkforsking

Halász vart medlem av det ungarske vitskapsakademiet i 1888, og av Finsk-ugriska sällskapet i Helsingfors i 1889. I 1893 var han privatlærar i ungarsk samanliknande språkforskin ved Budapest universitet, og seinare same år underviste han i same emne ved universitetet i Cluj.

Med støtte frå det ungarske vitskapsakademiet gjennomførte Halász tre vitskaplege ekspedisjonar til samane i Sverige og Noreg. Der samla han språkleg og etnografisk materiale. Den første reisa varte frå juni til september 1884, og gjekk via Warsawa og Finland til dei sørsamiske områda, der han budde i lag med sørsamane. Den andre og tredje reisa gjorde han i 1886 og 1891. Hovudverket hans er Svéd-lapp nyelv I–VI ("Sverige-samisk språk I-VI"), framleis ei viktig kjelde til kunnskap om sørsamisk språk.

Bibliografi

Artiklar

• I tidsskriftet Magyarország és a Nagyvilág:
  • 1874. Finn népmesék; Suomalainen egy novellája
  • 1877. Yrjö Koskinen egy elbeszélése
• I tidsskriftet Vasárnapi Újság:
  • 1874. Finn népmese
• I tidsskriftet A magyar nyelvőr:
  • 1874. Tudom, tom.; Az alom, elem képző; A mány, vány képző
  • 1875. Az ít igeképző; Kazinczy ujításai
  • 1876. Az ul, ül igeképző; Az és kötőszó
  • 1878–81. Ritkább és homályosabb képzők, a magyar tudom. akadémiától a Sámuel-díjjal kitüntetve
  • 1881–83. Visszahódított magyar szók; Kazinczy mint fordító
  • 1888–89. Magyar elemek az északi szláv nyelvekben
  • 1892–94. Szómagyarázatok

Bøker

• Kármán József. Irodalomtörténeti tanulmány. (József Kármán. Litteraturhistorisk undersøking.) (Budapest, 1878)
• Gyermekmesék. Grimm testvérek után. (Barneeventyr. Etter brødrene Grimm.) (Budapest, 1878)
• Ritkább és homályosabb képzők (Sjeldne og uklåre avleiingssuffiks) (1880)
• Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok (Svensk-samisk grammatikk) (Budapest, 1881)
• Visszahódított magyar szók (Ungarske songar som er erobra attende) (Budapest, 1883)
• Kazinczy mint fordító (Kazinczy som omsetjar) (Budapest, 1883)
• Svéd-lapp nyelv I–VI (Sverige-samisk språk I-VI) Budapest, 1885-1896)
• Ignácz Halász 1885: Svéd-lapp nyelv. I. Lule és Pite lappmarki nyelvmutatványok és szótár.
• Ignácz Halász 1886: Svéd-lapp nyelv. II. Jemtlandi lapp nyelvmutatványok.
• Ignácz Halász 1887: Svéd-lapp nyelv. III. Ume- és Tornio-lappmarki nyelvmutatványok.
• Magyar szók az északi szláv nyelvekben (Ungarske ord i dei nordslaviske språka) (Budapest, 1888-1889)
• Móka bácsi mesés könyve. ("Leike-onkelens eventyrbok) (Budapest, 1893)
• Ignácz Halász 1893: Svéd-lapp nyelv. V. Népköltési gyűjtemény a Pite lappmark Arjepluogi egyházkeruléteből.
• Andersen válogatott meséi. Fordította Móka bácsi. (Andersens eventyr i utval. Omsette av "Leike-onkelen".) (Budapest, 1893)
• Ignácz Halász 1896: Svéd-lapp nyelv. VI. Pite lappmarki szótár és nyelvtan rövid karesuandói lapp szójegyzékkel.

Kjelder

• Finsk wikipedia, 19.8. 2012